Értem A weboldalon cookie-kat (sütiket) használunk, amik segítenek minket a lehető legjobb szolgáltatások nyújtásában. Weboldalunk további használatával jóváhagyod, hogy cookie-kat használjunk.
H-Cs-ig 9:00-18:00, P: 9:00-13:00
1065 Budapest, Révay utca 14.
06202853692   06202119523  
lakossag[k]bonusnyelviskola.hu
H-Cs-ig 9:00-18:00, P: 9:00-13:00

Sikertörténeteink - 3. rész

2019.05.29
Katinak ma ért véget a 300 órás kurzusa. Ő rá tényleg mondhatjuk, hogy tősgyökeres régi diákunk! Tanult már nálunk németet, angolt és a spanyollal is megismerkedett. Sok sikert és jó utat kívánunk neked Kati!
Megosztanánk veletek az Ő történetét is, ha van egy kis időtök olvassátok el:
"Az én nyelvtanulási folyamatom elég viharosan indult az angollal még általánosban ahol még semmi értelmét sem láttam az egésznek. Mindennap két oldalnyi szó a szótárfüzetben, kb az egész óra a körmölésről szólt. Gimiben sem lett jobb a helyzet ahol annyira ijesztő volt számomra az angol tanár hogy önként jelentkeztem a németes csoportba. Németen az elején még mindent értettem aztán elvesztettem a fonalat. És mivel a dolgozataimra ha tanultam is hármast kaptam és ha nem tanultam csak tippeltem akkor is, így aztán tényleg nem láttam többé értelmét a tanulásnak. A lecke írásnál ugyanez volt a helyzet, ha végiggondoltam és szótáraztam akkor is katasztrofális fogalmazásaim születtek. Aztán indult az angol kezdő is a gimiben és már egyszerre két nyelvre kellett koncentrálni. Mivel féltem, hogy keveredés lesz a vége és féltem a megszerzett angolomat, ezért totálisan hátat fordítottam a német óráknak és ott is az angolra készültem. Sajna az angol tanárunk egy oroszból átképzett imposztor volt. Nála a felelés abból állt, hogy az ember bemagolt egy szöveget a könyvből és felmondta neki. Ha csak egy szó is eltért, nos az hiba. Egyik nyáron beiratkoztam egy veszprémi nyelviskolába,, mert láttam hogy ebből így nem lesz angol érettségi. A legfontosabb, amit ott megtanultam, hogy ne próbáljam meg szó szerint azt mondani amit magyarul is szép szofisztikáltsággal mondanék hanem igenis egyszerűsítsem le és használjam azt amit már tudok, Amit meg nem, nos az írjam körbe. Sokat lendített az önbizalmamon az órákon hogy már nem csak a szó szerinti betanult szöveggel tudtam érthető angolsággal beszélni, hanem magam tudtam összefoglalni az olvasott szöveg tartalmát. Tehát világossá vált hogy előre szépen megfogalmazni és leírni a füzetbe egy kerek kis történetet...nos nem célravezető, mert úgyis az lesz a fontos, ahogy majd elmondod és senkinek sem használ az ha ott motoszkál a fejében felelés közben hogy jajj melyik mondat is jön ezután..pedig olyan szépen leírtam...csak egy kicsit had nézzek bele tanárnő. Rögtön mondani kell és használni a már megszerzett szókincset.
Következőre akkor szembesültem a nyelvek fontosságával, mikor az egyetem befejezéséhez szükségessé vált egy nyelvvizsga megszerzése. Ezért én már a második szemeszterben felvettem az angol szakot minornak. Ez azt jelentette hogy lett egy második szakom. És én is járhattam az anglisztika tanszék óráira jóllehet kicsit alacsonyabb szinten megtartott órákra. Sajnos kevés tanár volt, aki végig angolul beszélt volna az órákon. Anyanyelvi oktatónk pedig egyáltalán nem volt. Volt nyelvfejlesztés óránk amit én nagyon vártam hiszen annak a nyelvtanítás volt a célja, míg a többi konkrét tantárgyak angol nyelvű változata volt. Mint a történelem és irodalom stb. Ám mivel kreditet nem értek ezek az óráink így a többség megtagadta hogy komolyan vegyék és ez a tanárunk lelkesedésére is rányomta a bélyegét. Így ezek után már a személyes történeteit és magánéletét volt csak hajlandó elénk tárni az óráin nem pedig az angol tudását. Félévkor megkértem hogy tagadja meg az aláírást, mert újra szeretném járni ezt a kurzust, reményeim szerint másik tanárnál. Mivel csúsztam az óra ütközések miatt ezért sikerült angolból olyan órákat felvennem ahol már nem minorosok hanem angol alapszakosok ültek körülöttem. És igenis ezeken az európai uniós szövegfordítás órán sokat követelt a tanár ugyanúgy tőlem is. Ez ösztönzött! Kiderült hogy ebben a csoportban az angolról magyarra történő fordításban én vagyok a király. Sajnos fordítva a helyzet siralmas képet mutatott. De a kettő összeadva elég volt a hármashoz.
A nyelvvizsgát végül úgy sikerült megszereznem hogy kemény pénzeket fizettem egy magántanárnak aki felkészített.
Miután megkaptam a diplomám válaszút elé érkeztem, vagy megszerzem a felsőfokú nyelvvizsgát és továbbmegyek mesterre és angol tanár leszek vagy munkába állok. Mivel lesújtó volt amit az ottani tanároktól tapasztaltam, tudtam hogy nem akarnám hogy olyan tanának neveljenek ki aki nem ért a tanításhoz. Illetve abban sem bíztam hogy azzal a tudással amit átadnak magabiztos angollal tudnék a diákjaim elé kiállni. És itt jön a második tanulság, sajnos az nagyon ritka hogy az ember életében akár csak egy olyan tanára is legyen aki annyira megszeretteti vele az adott tárgyat és inspirálja hogy a diák játszva megtanul mindent. Hisz folyamat elismerést kap és a tanár életben tartja a lelkesedésével a diákjának a lelkesedés motorját is. Bocs a fura megfogalmazásért. De szerintem érthető ^^ Nos tehát magadnak kell fejlesztened a saját tudásod és a tanárt mankóként használni ha elakadsz. De hát az önszorgalom és önmotiválás minden ember életében nehéz ügy.
Elkezdtem dolgozni egy könyvtárban asszisztensként és temérdek időm lett tanulni, viszont mikor megláttam a felsőfokú témákat és szókincset azt éreztem erre nem leszek képes így feladtam. Amúgy sem akartam tanár lenni. Ezzel nyugtattam magam.
Majd egyik barátnőm elkezdett Ausztriában dolgozni és meggyőzött róla, hogy próbáljuk meg együtt is. Hiszen a szobalánykodáshoz nem kell nagy nyelvtudás gondoltam én. Nekiálltam német nyelvtanulóknak készített sorozatokat nézni és heti kétszer német tanfolyamra jártam. Gondoltam elég lesz oda a minimális nyelvtudás, A1-es német szint. De nem volt elég. Sajnos a szerződésben olyan dolgok voltak amiket nem értettem meg és a végén én jártam rosszul mikor aláírattak velem egy számomra kedvezőtlen felmondásos papírt. Az unokatestvérem szintén kint dolgozott akkoriban és kérlelt hogy jöjjek haza és tanuljak meg rendesen németül és próbálkozzak inkább a recepcióskodással ha újra kimegyek.
A munkanélküli hivatal indított egy német nyelvvizsgára felkészítő tanfolyamot amire már régóta vártam, mert sajnos azt tapasztaltam hogy a heti kétszeri német óra egy nyelviskolában nekem nem elég. Kell hogy nap mint nap benne legyek. Ezért is örültem a tanfolyamnak. A csoport motivációval ismét gondok voltak, és a legtöbben a segélyért és az ingyen utazásért vállalták az egészet. Engem viszont doppingolt hogy én voltam az egyik legeredményesebb a csoportban. Próbáltam használni a megszerzett szókincset, de a csoporttársaim nem értettek egy kukkot sem, hisz nem tanulni jártak oda. Így a tanártól is sokszor megkaptam hogy legyek szíves egyszerűbben fogalmazni. Mondtam nekik hogy fogalmazhatok én egyszerűbben, de az baromira nem B2-es szint. Nekünk pedig a tanfolyam végén ilyen szintű nyelvvizsgát kell majd tennünk. Volt sajnos pár olyan óra hogy emiatt maga a tanár vette el a kedvem attól, hogy egyáltalán meg merjek szólalni órán. Mert tudtam hogy úgyis megkapom majd hogy miért fogalmazok úgy ahogy. Passzív ellenállásba kezdtem órán. De itthon néztem a német adókat és azokon a filmeket német felirattal. És jön a következő tanulság, mert tudom hol rontottam el anno az első német tanfolyamomnál: nem csak óráról órára kell tanulni, hanem amit már az azelőtti órákra készültél azt is átismételni és igenis megragad.
A német nyelvvizsgát is sikeresen letettem.
Barátnőm talált egy jó hotelt ahol munkába is állt és hívott hogy menjek ki hozzá dolgozni mint szobalány. Mivel sosem voltam eléggé elégedett a nyelvtudásommal úgy éreztem kezdjük a ranglétra aljáról, hisz nem mernék elmenni egy recepciós állásinterjúra. Kint szembesültem vele hogy az itthon megszerzett nyelvvizsga nem a való életben használatos nyelvtudásra való bizonyíték, hanem tényleg csak egy papír amihez az itthoni intézmények ragaszkodnak csak. Ha a főnökömékkel kellett beszélnem annyira helyesen akartam mondani hogy végül nagy katyvasz lett belőle. Bezzeg ha a vendégekkel...kérdezgették is miért csak szobalány vagyok ha ilyen jól beszélek németül és még angolul is tudok mellette. Nem tudhatták, hogy azért mert amíg nem érzem úgy hogy tökéletesen beszélem a nyelvet addig nem merek más állásról álmodni. És itt a sokadik tévedés...egy nyelvet sem lehet maximálisan tudni. Mindig van valami új ami szembejön az emberrel és nem lehet minden helyzetre felkészülni. Meg kell ragadni a kínálkozó alkalmakat, hogy beszélhessünk az adott nyelven. Nekem Ausztriában ilyen volt amikor szabadnapomon elutaztam valahová és elbeszélgettem egy osztrák orvossal a vonaton vagy egy ausztrál párocskával Hallstattban. De akkor mertem a leginkább megszólalni németül amikor az osztrák párommal voltam, ha valamit nem tudtam németül mondtam neki angolul. Egyébként a kinti munkánál az hátráltatja az embert leginkább a nyelvgyakorlásban ha sok a magyar kollégája és nem kell használnia az idegen nyelvet. Irigyeltem érte a pincéreket, hogy ők annyit beszélgethetnek a vendégekkel esténként a bárban.
Aztán a pénzért amit kint kerestem vettem egy repülőjegyet Mallorcára és rettentő dühítő volt vele szembesülni hogy mindenhol németül akarok megszólalni és az angolt olyan nehéz előhívni. Akkor gondolkoztam el rajta, hogy ráférne az angol tudásomra egy kis vérfrissítés. Az ország és a kultúra is annyira megtetszett hogy rájöttem eltudnám odakint képzelni magam. Találkoztam egy sri lankai pincérrel az egyik étteremben, aki három nyelven is beszélt a sajátján kívül, angolul németül és spanyolul. Azt mondta ha beszélem a németet és az angolt is akkor mindenképp helyem van ott kint mert rengeteg a német turista. Felcsillant a szemem és eldöntöttem felmondok.
Itthon még volt egy utam Dublinba, egy hét. És tudtam még oda is visszaszeretnék majd térni egyszer. Akár dolgozni is egy időre. Egyszerre kezdtem német és angol tanfolyamra járni újra nálatok. Az angolra azért, mert mégis csak fluent english a cél, mert lehet Írországba visz az utam hosszabb időre. Németre meg azért mert nektek van a legjobb német tanárotok. A két nyelv ilyen intenzíven sajnos az itthoni felkészülés rovására ment így most egy élhetőbb órarendre váltottam és gondolkozom rajta hogy belevágok a spanyolba.:)ʹʹ



2019.05.22
Laura és Barbi egyszerre fejezték be a kurzusukat. Azonosan kezdő szintről, de eltérő óraszámmal kezdtek angolt tanulni Évi esti csoportjában. Differenciált oktatásunknak köszönhetően Barbi kezdő szintről 100 óra alatt el tudta sajátítani az angol nyelv alapjait. Laura korábban kezdett nálunk és a 250 órás tanfolyam csomagunkkal alapfokú szintre fejlesztette nyelvtudását. Gratulálunk csajok! Sok sikert a továbbiakhoz és ha úgy adja az élet, várunk vissza titeket!


2019.05.16
Gratulálunk Zsófinak! Márciusban sikeres középfokú nyelvvizsgát tett, amely a diplomájához kellett.
Sajnos a nyelvtanulása során voltak negatív tapasztalatai és kapott kritikákat is, de szerencsére nem adta fel! 2018 nyarán keresett meg bennünket és júliusában kezdett nálunk angolt tanulni Vikivel, majd szeptembertől Niki segítségével. Passzív B1-es angol nyelvtudással érkezett és azzal a céllal, hogy nyelvvizsgát szerezzen a közel jövőben. Nagyjából 150 óra alatt teljesítette is ezt a kitűzött célt.


2019.05.11
Csaba áprilisban befejezte nálunk a német felkészülését, egyik szemünk sír, mert 1 éve minden héten 2 alkalommal találkoztunk vele, de a másik nevet, hogy ez idő alatt elérte a célját. 2018 márciusában jelentkezett hozzánk, miután körbe nézett a veszprémi nyelviskolákban és elmondása szerint, azért választott minket, mert nem úgy kezeltük, mint egy teljesen kezdő szintű érdeklődőt és soroltuk A1-es szintre, hanem felmértük a szintjét és megállapítottuk, hogy nem kell teljesen az elejétől kezdenie a német nyelvtanulást. Mivel nyelvvizsga céllal érkezett, így időt és pénzt spórolt azzal, hogy minket választott és így a saját tempójában fel tudta frissíteni a német nyelv alapjait és mellette kommunikációközpontú oktatásban részesült. Egy olyan rugalmas időbeosztást tudtunk neki ajánlani, ami beilleszthető volt a mindennapjaiba. 1 év alatt újrakezdő szintről B2-es szintig jutott 350 óra alatt. Munka és család mellett heti két délelőttöt szánt rá, ami sokak szerint megterhelőnek tűnik, de igazából mindenki arra szán időt, ami neki fontos... Csabának fontos volt, hogy eljusson egy olyan szintre németből, amivel nyelvvizsgát tud szerezni. Neki ez volt a célja, ez motiválta.


2019.05.09
Enikő egy hónapja fejezte be nálunk angolból a 100. óráját, de ezzel nem fejezte be, azóta újabb 100 órába kezdett. Eni 2018 nyarán kezdett nálunk német nyelvet tanulni, majd sikeres nyelvvizsgát tett belőle. Majd ezután kezdett bele az angol nyelv tanulásába teljesen kezdő szintről, mivel a suliban német és spanyol nyelvet tanul, így 3. idegen nyelvként. Heti 2 alkalommal 3x45 percet jár Évi délutáni csoportjába. Ezzel a heti 6 órás intenzitással 100 óra alatt egy teljes nyelvi szintet fejlődött az angol nyelvtudása, és azóta középhaladó szintről építi nyelvtudását.


2019.04.09
Judit kicsivel több, mint 2 hónap alatt 2 nyelvi szintet fejlődött intenzív tanfolyamunkkal. Kezdőként jött hozzánk német nyelvet tanulni és heti 3 délelőttöt szánt rá az életéből, hogy eljusson egy majdnem alapfokú szintre. Sikerült! Gratulálunk neki, és sok sikert kívánunk neki a továbbiakban!


2019.04.08
Katalin ma fejezte be 100 órás német kurzusát, célja az volt, hogy felfrissítse és továbbfejlessze a német nyelvtudását. Ősszel várunk vissza Katalin!
És most megosztanánk veletek az Ő történetét:
"Az én történtem régre nyúlik vissza. Amikor iskolába jártam, még az orosz nyelv tanulása volt kötelező, nyolc évig tanultam, de sajnos nem mentem vele sokra, mivel tudjuk, ami kötelező, az mindig nehézkes. Kollégista koromban az egyik nevelő tudott németül, és akit érdekelt, annak adott pár órát, hát így találkoztam először a német nyelvvel. Akkoriban azonban német nyelvterületre, legfeljebb az NDK-ba lehetett volna utazni, de anyagilag azt sem engedhettük meg magunknak, így a német nyelv tanulása feledésbe merült.
Felnőtt koromban mégis úgy éreztem, hogy jó lenne legalább egy idegen nyelven tudni, így többször is beiratkoztam nyelviskolába, elvégeztem egy-egy kurzust, még a munkahelyen is adódott lehetőség nyelvet tanulni, így ott is próbálkoztam. Meg sem tudnám mondani, hányszor jártam különféle iskolákba, különböző csoportokba, de sok eredményt nem értem el, mivel vagy túl nagy létszámúak voltak a csoportok és nem voltunk egy szinten, vagy kis csoport volt ugyan, de azon belül, ahányan voltunk, annyi szinten tudtunk, unalmas könyvekből tanultunk, sokszor érdektelen és szinte feleslegesnek mondható témákat gyakoroltunk.
2000-ben ugyan sikeres középfokú nyelvvizsgát tettem, ez azonban annak volt köszönhető, hogy néhány hetet Németországban töltöttem, egy olyan helyen, ahol rajtam kívül senki nem beszélt magyarul, így kénytelen voltam sokat tanulni.
Azóta is, szinte minden télen beültem valamelyik nyelviskolába, mert használat hiányában az a kevés tudás is nagyon gyorsan kopott. Sajnos legtöbbször ugyanúgy jártam, mint korábban, nem sokat fejlődtem. A legutolsó kurzuson két általános, két középiskolás, két egyetemista és én alkottunk egy csoportot. Félreértés ne essék, én szeretem a fiatalok társaságát, de annyira más volt a gondolkodásunk, az érdeklődési körünk, és a tudásszintünk is, hogy csak döcögve haladtunk.
Ezért kerestem egy olyan nyelviskolát, ahol nem elsősorban diákok, hanem felnőttek is tanulnak. Így találtam rátok és úgy érzem, jó helyen vagyok. Végre nem mindig én vagyok a legidősebb, annak ellenére, hogy a csoportban itt sincs mindenki egy tudásszinten, a tanárnő mindig ügyel rá, hogy hasonló tudásszintűek alkossanak csoportot, olyan időpontban jöhetek, ami megfelel, és még sorolhatnám azokat a dolgokat, amik tetszenek. Természetesen a legfontosabb, hogy érdekes, napi témákról beszélünk, érzem, hogy fejlődök, eszembe jutnak az egyszer már megtanult dolgok és jól érzem magam.
Pár hónapja már nem dolgozom, úgy gondolom a nyelvtanulás az egyik legjobb módja annak, hogy nyugdíjasként is az újra nyitott, friss gondolkodású maradjak.ʹʹ
Péter Katalin


2018.12.11
Büszkék vagyunk minden diákunkra, akik nálunk tanulnak és fejlesztik nyelvtudásukat, lelkesen és szorgalmasan. Így a tanfolyam befejeztével sikeres záró vizsgát tesznek nálunk. Betti is egy szuper eredménnyel zárta a német kurzust! Sok sikert neked és várunk vissza!

Legyél Te is sikeres és magabiztos nyelvtanulóink egyike, küldj egy jelentkezést és kollégáink keresni fognak telefonon!

Adatkezelési tájékoztató letöltése

Kövess minket
Facebookon

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Fel